Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések - Vajdaság képes leírás - Vajdaság.tlap.hu
részletek »

Települések - Vajdaság - Vajdaság.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: vajdasag.tlap.hu » Települések - Vajdaság
Keresés
Találatok száma - 18 db
Ada

Ada

Ada község mindig is a magánszektoráról volt ismert, különösen jelentős a fémfeldolgozási ágazat és a textilipar, ezért Ada községet joggal nevezhetjük a vállalkozások városának. Ada község összterülete 22.768 ha, melyből a megmunkált földterület megközelítőleg 20.000 ha-t tesz ki, míg a terület többi részén beépített telkek találhatóak. A mezőgazdasági földek minden tekintetben kiváló minőségűek, ezért a község egyik legjelentősebb természeti kincsének számítanak. A község másik jelentős természeti kincse a kedvező vízügyi helyzetéből ered. Ada egész hosszúságával a Tisza folyó mellett húzódik.

Bajmok

Bajmok

Bajmok községének kicsiny weblapja elérhetősge található. Az egyszerű oldalon a város történetétől kezdve a település földrajzi helyzetéig mindent megtalálhatunk. Az egész oldal szerb nyelven van, de egy weblapfordítóval egykettő hasznos információkhoz juthatunk.

Csóka

Csóka

Csóka régi település. Ezt igazolják az anyagi kultúra maradványai, melyek az újkor előtti időből származnak. Ebből az időből, Csóka közvetlen környékén létezik néhány lokalitás, melyek közül a legismertebb a Kremenyák. Mivel a Kremenyákból származó régészeti anyagot meghatározott specifikusság jellemzi, a régészetbe bevezették a 'Csókai kultúra' fogalmat.

Feketics

Feketics

Feketeegyház települést 1465-ben említik először oklevélben és ekkor még a Marótiak birtokaként. Később Mátyás király eladományozza Belmosevics Miklósnak. A falu a Mohácsi vész után (1526) tovább él. A Krivaja patak mentén a Telecskai fennsík déli nyúlványain, Bácska középső részén. 1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal kerül említésre, de már nem eredeti nevén, hanem Feketehegy név alatt. Későbben lakosságcserére kerül sor és 1652-ben a falu neve a török defterekben Feketics néven jelenik meg.

Kikinda

Kikinda

Kikinda városának hivatalos oldala. Az oldalon található minden olyan információ, mely a városhoz köthető. A oldalt az kikindai község önkormányzata szerkeszti, naprakész információkkal lát el minden látogatót.

Kishegyes

Kishegyes

Kishegyes Bácska szívében a Krivaja folyó két partján, a Telecskai dombok ölelésében fekszik, Szabadka és Újvidék között félúton. Lakosainak száma eléri az 5800-at, többségében magyar nemezetiségűek, de élnek itt szerbek és romák is. A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A ma itt élők őseinek zöme 1769 tavaszán Békés megyéből, Szentandrásról érkezett. A Szent Anna tiszteletére emelt templomunkat 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jelacsics bán többségben lévő seregét - s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.

Kispiac

Kispiac

Kispiac viszonylag fiatal település, nincs évszázados múltja, viszont a területileg falunkhoz tartozó Szalatornyának van. Nagygyörgy Zoltán horgosi helytörténész az utóbbi években sokat kutatott a Homokháti Kistérséghez tartozó települések múltját illetően, és a levéltári adatok között számunkra is értékes dolgokra bukkant. A helyének legkorábbi írásos említése 1211-beli okmány átirata, amely jász és kun birtokok felosztásáról szól - ebben a Kanizsa melletti Pucsut földterületet is említik. I.Károly (1288 - 1342) magyar király 1331- ben írott oklevele pedig többek között Pusztaegyház néven említ egy települést Martonos és Ludas-puszta mellett - ez a település lokálisan egybeesik a Pucs-puszta néven később is emlegetett területtel. A török hódoltság idején az 1580 és 1590 közötti defterekben 22 adózó házat vettek jegyzékbe e területről. Aztán a török korszak végén Pusztaegyház, illetve Pucs a törökdúlás által teljesen elpusztult. Ezért utána mint pusztát Martonoshoz csatolták, ahol Felső- , és Alsó pucs néven szerepelt. Miután felszabadult a törökök alól a térség, 1640. augusztus 12-én a nádor a kun származású Boda Györgynek és Kún Mihálynak adományozza többek között e pusztát is, azon a címen, hogy azt a török előtt őseik is bírták. Alsópucs területén a Pucs nevet viselő; halmok szomszédságában 1764-ben még álltak a település épületromjai.

Kula

Kula

Kúlát Bácska közepén találjuk , termékeny vajdasági mezőn , mely útkereszteződésként szerepel Újvidék , Szabadka és Zombor között. Többnemzetiségű település : Szerb , Magyar , Ruszin , Horvát , Ukrán és más népek közössége.

Magyarkanizsa

Magyarkanizsa

Magyarkanizsa Szerbia északi részén, alig 15 km-re a Magyar Köztársaságtól a Tisza jobb partján fekszik 29 m tengerszint feletti magasságban. Határának egyharmada síkság, kétharmada pedig dombos vidék. Délről Zentával, nyugatról Szabadkával határos, keletről híd köti össze Törökkanizsával. Mivel a település Szerbia legészakibb kiszögellő része, mint közlekedési, mint pedig áruforgalmi szempontból határ menti községnek, a nemzetközi kapcsolatok egyik legfontosabb gócpontjának, kapujának számít. Folyami átkelőhellyel is rendelkezik, ám a Tisza folyami hajózási lehetőségei csak részben kihasználtak.

Hirdetés
Óbecse

Óbecse

Óbecse a Tisza partján fekvő város. többségében magyarok lakta település. Magyar testvérközsége Szekszárd, mellyel szoros kapcsolatot tartanak. A város weblapja 3 nyelven várja az információra kíváncsi látogatókat.

Pacsér

Pacsér

Pacsér a telecskai dombok északi lankáin, a helyiek által, Krivajának nevezett folyócska partján terül el. A helység Bajmok és Moravica között, Szabadkától dél-nyugatra , található. Tengerszint feletti magassága 103-112m. Régi képek Pacsérról Pacsérnak a múltban több elnevezése is volt, ezek közül is az első a PACHER, mellyel 1409-ben találkozunk, csak valamivel később kapta a PACHYR , majd végül a PACSÉR nevet.

Palics

Palics

Palics a magyar határhoz közel, a régi nemzetközi út és az új autóút között fekszik. Szabadkától 8 kilométerre található, de szinte egybeolvad a várossal. Lakosságának nagyobb része Szabadkán dolgozik, kisebb része pedig gyümölcstermesztéssel foglalkozik, vagy a turizmusból él.

Szabadka

Szabadka

Szabadka város a Szerb Köztársaság és Vajdaság Autonóm Tartomány legészakibb részé, a Duna és a Tisza között terül el. Határos a Magyar Köztársasággal. Koordinátái: 46 fok 05 perc 55 másodperc földrajzi hosszúság és 19 fok 39 perc 47 másodperc földrajzi szélesség. Átlagos tengerszint feletti magassága 114 méter, 40 méterrel több, mint a Tisza Kanizsánál és 32 méterrel több, mint a Duna magassága Bajánál. A városon áthalad az E-75-ös nemzetközi út. A kelebiai határátkelőhöz 10, a Horgosi határátkelőhöz 30 kilométerre van Szabadka, melynek északi része homokos - itt jobbára szőlő- és gyümölcsültetvények vannak - déli része pedig szántóföld. A városnak a környező településekkel együtt 150.000 lakosa van: magyarok, horvátok, bunyevácok, szerbek és más nemzetiségűek lakják. Tizennyolc nagyobb települése: Bajmok, Királyhalom, Dusanovo, Békova, Vienyevác, Felső Tavankút, Alsó Tavankút, Györgyén, Kelebia, Mérges, Kisbosznia, Misityevo, Újzsednik, Palics, Nagyfény, Hajdújárás, Csantavér és Ludas. A várostól hét kilométerre délkeletre, a nemzetközi út mellett van a Palicsi-tó és fürdőhely.

Újvidék

Újvidék

Újvidék vajdaság fővárosa melyben 3-400 ezer ember lakik. Szerbia második legnagyobb városa. Duna mossa a város partjait , melyet 2 híd ível át(ebből 1 ponton ) és még hét a Duna alatt (ennyi lett lebombázva).

Vajdaság Autonóm Tartomány

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság, teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány. A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Vajdaságnak hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait.

Zenta

Zenta

Zenta Szerbia, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén fekszik, a Tisza jobb partján, 42 km-re a szerb-magyar határtól délre. A község legészakibb pontja az északi szélesség 45 fok 47 percén található. A város határa a keleti hosszúság 19 fok 50 perce valamint a 20 fok 08 perce között terül el.

Zombor

Zombor

XIV. században itt élet a Sobor család mely körül lassan kialakult egy település . Nevükből alakult Szombor városa a török megszállás alatt 1543 - ban. Viharos történelmi múltra tekint vissza mert sok megszálló volt a múltjában.

Tuti menü